A nyelv szinkrón és diakrón változásai

A nyelvi változás
A nyelv szinkrón és diakrón változásai

I.   Állandóság és változás

A nyelvi elemek és a nyelvi rendszer változnak az idők folyamán. Ám a változás olyan lassú, hogy a nyelvet beszélők szinte észre sem veszik, csak a tudomány mutatja ki bizonyos idő elteltével.

Az állandóság és a változás egyszerre van jelen a nyelvben, ezzel magyarázható, hogy pl. a Halotti Beszéd (XII. sz. vége) szövege nagyjából ma is érthető.

II.   A változások okai:

Külső okok:

  • anyagi műveltség változása, életmódváltozás (rég: vándorlások során új állatokkal, növényekkel, eszközökkel ismerkedtünk meg, átvettük a nevüket; ma: technika, sport, tud.-os felfedezések, új ételek…)
  • társadalmi, történelmi, vallási, politikai változások
  • tudatos nyelvi ráhatások (pl. nyelvújítás)

Belső okok:

  • hangtani változások (tővéghangzó-lekopás, nyíltabbá válás…)
  • nyelvi szerkezet belső mozgásai (a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan)

III.   A változás területei

  • hangállomány változása
  • szókészlet változása (szavak alkotása, átvétele; elavulása, kihalása)
  • jelentésváltozások
  • a nyelvtani rendszer változásai (egyszerűbbé  ill. bonyolultabbá válás)
  • a helyesírás változása

IV.    Szinkrón és diakrón nyelvészet

A diakrón nyelvészet (dia=át, keresztül, kronosz=idő) vizsgálja a nyelvtörténet során végbe ment változásokat, azt, hogy hogyan változott az évezredek, évszázadok során a nyelv hangállománya, szókészlete, nyelvi elemeinek jelentése, nyelvtani rendszere. Megállapítja a változásokat és a folyamatban kimutatható törvényszerűségeket.

A szinkrón nyelvészet (szün=együtt) a mindenkori jelen nyelvállapotát és a jelenkori változásokat vizsgálja, írja le: leíró nyelvészetnek is nevezzük.

V.    Néhány példa a nyelvi változásokra

Diakrón változások:

Hangváltozások pl.:

  • szabályos hangmegfelelések (fgr. p- -> f- : fiú, fa,  fej /  fgr -t- -> -z : száz, ház, kéz)
  • hangok kiveszése (h, w, mély i: híd, nyíl, sír)
  • új hangok létrejötte (pl. hosszú magánhangzó)
  • diftongusok egyszerűsödése (homou -> hamu, keü -> kő)
  • nyíltabbá válás (pur -> por, ürdüng -> ördög)
  • tővéghangzó lekopás (utu -> út, varu -> vár)
  • magánhangzó-harmóniára törekvés hangrendi kiegyenlítődéssel (cseljád -> család, cseléd)
  • magánhangzó-harmóniára törekvés illeszkedéssel (házban-kézben)
  • mássalhangzó-torlódás feloldása (scrin -> szekrény, sztol -> asztal)

Szókincsváltozások:

  • szavak kikopása, kihalása (isa, heon)
  • új szavak átvétele (jövevényszavak, idegen szavak)
  • belső szóalkotással, szóteremtéssel keletkező szavak

Jelentésváltozások:

  • jelentéstapadás (szarvas állat -> szarvas / lábas edényàlábas, lábos)
  • jelentésbővülés (toll, körte, zebra)
  • jelentésszűkülés (szerencse: régen jó és rossz is /  marha, jószág: régen kincs, vagyon)
  • egyéb vált.:  hölgy: régen menyétféle, húr: régen bél, némber(=nő+ember) nem volt pejoratív, asszony:régen úrnő
  • köznevesülés: szendvics, garbo, röntgen, aggastyán

Nyelvtani rendszer változásai:

  • múlt idő: korában 4-féle, ma csak 1
  • jövő idő: -md jel eltűnt (emdül = enni fogsz)
  • ragok kialakulása önálló szavakból (bél fn. -> beleül nu. -> -ba-be-ból-ből-ban-ben ragok)
  • névelők kialakulása (HB:Æ, mutató névmásból:az, számnévből: egy)
  • mondatszerkesztés bonyolultabbá válása

Szinkrón változások (a jelenben zajló néhány változás)

Szókincsbeli változások:

  • technikai fejlődés, társadalmi változások, anyagi-szellemi kultúra fejlődése
  • -> új szavak megjelenése: szám.techn., sport, ételek, öltözködés
  • -> sok angol szó beáramlása (a nyelvtanulás elősegíti, a helyesírás lassan követi is)

Nyelvváltozatokat érintő változások:

  • a nyelvjárások eltűnőben
  • egyre több iskolázott ember
  • a tömegkommunikáció mindenkihez eljut
  • falvakból városokba költöznek
  • szleng: már nem korosztályhoz és műveltséghez kötött nyelvváltozat, mindenki  használja

Nyelvtani rendszer változásai

  • a szabályos ikes ragozás eltűnőben
  • szenvedő igéket alig használunk (adatik, kerestetik)
  • az „aki, ami, amely” kötőszavak használati szabályai sem olyan szigorúak (az „amely” szinte eltűnt; az „aki” nem csak személyre használható: A bank, aki nem emel kamatot…)
 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás

Nem találtam hasznosnak!Hasznosnak találtam! (+9 pont, 9 értékelésből)

Hasonló Érettségi Tételek: Címkék: