Zrínyi Miklós barokk eposza

Zrínyi Miklós barokk eposza

Zrínyi Miklós a XVII. században élt. A magyar barokk legnagyobb költője. Politikus, író és hadvezér volt. Azonban ő magát elsősorban hadvezérnek tartotta. Különösen a török ellenes harcaira volt büszke. Zrínyi Miklós Csáktornyán született, tanulmányai befejeztével itt i élt. S a vár melletti erdőben lett egy összeesküvés áldozata. Grazon, Bécsben és Nagyszombaton tanult. Itáliai tanulmányútra is indult, melynek során járt Rómában, Nápolyban, Firenzében és Velencében is. Zrínyi első felesége Draskovics Mária Eusébia volt. Második feleségét Löbl Mária Zsófiának hívták.

Zrínyi Miklós legnagyobb műve, a Szigeti veszedelem 1651-ben jelent meg. Az eposz Zrínyi dédapjáról szól, akit Szigetvár védelmével bíztak meg. Egy tél alatt készült el a mű. Zrínyi történelmi forrásaként szolgáltak a horvát és olasz krónikák, irodalmi forrása volt Homérosz és Vergilius eposzai, valamint Tasso A megszabadított Jeruzsálem című műve. A történet alapkoncepciója az, hogy a magyarok bűnösek, ezért Isten, büntetésül a törököt küldte a magyarok ellen. Zrínyi eposza 1566 versszakból áll, ez a csata évére utal. Az eposzokra oly jellemző eposzi kellékek megfigyelhetőek benne. Zrínyi az in medias res kezdést ab ovo geminora cserélte. A bevezető a mű egyharmad részét teszi ki. Erre azért volt szükség, hiszen nem volt egy nagyon ismert történet. Továbbá azért is volt szükséges, mert Zrínyi érzékeltetni akarta, hogy milyen hatalmas volt a török sereg, hogy hogyan jöttek ide és, hogy miért volt olyan kicsi a magyar sereg. A bevezetésnek az a szerepe, hogy az erkölcsi győzelem a magyaroké legyen. A porpozíció, azaz a téma megjelölése így hangzik: „Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát / Ki meg merte várni, Szulimán haragját, / Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, / Az kinek Europa rettegte szablyáját.”. Zrínyi az invokációban Szűz Máriához fohászkodik. Csodás elemek, isteni beavatkozás is megfigyelhető az eposzban: a török az Isten büntetése, Mihály arkangyal megjelenése, valamint amikor a csatában elestek a magyarok, lejöttek értük az angyalok és felvitték őket a mennybe, a fekete kezek, pedig a törököket húzták le az alvilágba. Jellemző az anticipáció megjelenése is: Krisztus a feszület előtt térdeplő Zrínyi sorsát megjósolja: meg fogja ölni Szulimánt (költői túlzás), de aztán meghal. Fia, György viszont életben fog maradni. Az eposzban nagyon fontos rész az enumeráció, hiszen bemutatja az erőviszonyokat, a török sereg számbeli hatalmas fölényét. Az enumerációban láthatjuk, hogy hömpölyög a török sereg Magyarország felé. A sereget Zrínyi díszesen, barokkosan mutatja be. A törökökkel szemben a magyaroknak csak nagyon kicsi seregük volt, de rendkívül önfeláldozóak, összetartóak voltak, nem úgy mint a törökök. Az is kiderül, hogy a sereg kis mérete ellenére kitűnően szervezett és felépített volt. Zrínyi bemutatja, hogy a török sereg egyre szétesettebb, belső konfliktusok, zűrzavarok bomlasztják a török csapatokat. Így Zrínyi dédapjának lehetősége nyílik rá, hogy megölje Szulimánt. Ezt követően azonban hősi halált halt. Az eposzi kellékek közül a hexameter nem jelenik meg, Zrínyi ütemhangsúlyos verselést alkalmaz, az állandó jelzők is hiányoznak.

Zrínyi, mint már említettem, a magyar barokk legkiemelkedőbb alakja volt, így nem meglepő, hogy a Szigeti veszedelem művében is találhatunk barokk vonásokat.

©      Műfaj: Az eposz a barokk egyik legkedveltebb műfaja, hiszen hosszú és terjedelmes. A barokkra, pedig jellemző a monumentalitás.

©      Hősiesség, pátosz

©      A keresztény vallás megjelenítése (Atléta Christi, Szűz Mária, mártírhalál).

©      Misztikus és valós dolgok ötvözése.

©      Barokkosan gazdag a nyelvhasználata: jelzőkben, barokkos hasonlatokban és metaforákban gazdag. Zrínyi például a halált körülbelül 50 féleképpen fejezi ki. (Példák!!!)

©      Vizualitás jellemzi, szinte egy barokk freskó jelenik meg.

©      A hősiesség mellett érzelem, szerelem, erotika is jelen van: Delimán © Cumilla (török szerelmespár, tragédia történik velük) vagy Deli Vid © Borbála (magyar szerelmespár)

©      Játékosság, ötletesség, szellemesség (1566 számozott versszak)

Zrínyi Miklós célja kettős volt a Szigeti veszedelem című művével: emléket akart állítani dédapjának, valamint példát akart mutatni az összefogásra. Úgy vélem ez sikerült s neki.

 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás

Nem találtam hasznosnak!Hasznosnak találtam! (+5 pont, 7 értékelésből)

Hasonló Érettségi Tételek: Címkék: