Örkény István – Tóték

Örkény István – Tóték

Az íróról…

  • Örkény István (1912-1979): vegyész, gyógyszerész, zsidó értelmiség
  • 1942: munkaszolgálat, fasizmus, háború, doni harctér,
  • voronyezsi hadifogolytábor, 1946. dec.-ben jöhetett haza
  • Írói mondanivalóját, látásmódját a háborús „élményei” határozták meg.

Tótékról

  • kisregény 1964
  • dráma 1967
  • film (Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr!)
  • „Fekete humor” díj (Franciaország) 1968

Látásmódja:

Abszurd:

  • képtelen, lehetetlen, nonszensz
  • a XX. századi irodalomra jellemzőlátásmód (2. világháború után)
  • háború okozta pusztítások, értelmetlenség
  • egységes világkép szétesése
  • elidegenedés

Úgy érzik:

  • értelmetlen az élet, a cselekvés;
  • lehetetlenek az emberi kapcsolatok, az emberi kommunikáció
  • túlzás, torzítás, logikátlanság, reménytelenség, az értelem teljes tagadása  jellemzi

Groteszk:

Esztétikai minőség, benne az össze nem illő elemek társulnak, s így hatnak [nevetséges, nevettető(komikus) elemek) + torz, rút, félelemkeltő (tragikus) elemek] + reális elemek+ irreális elemek

Cselekmény:

Ideje:

  • II. világháború idején 2 hét

Helye: Mátraszentanna, kis üdülőfalu, távol a fronttól. Itt nincs háború, de mindenkinek „köze” van hozzá. Van minden családban katona, hősi halott, sebesült, fogoly…

Történet: szerkezetileg 2 szál:

  1. a család és Varró őrnagy (amit látunk)
  2. Tót Gyula története (ami a levelekből, tábori értesítőkből, leltárból derül ki)

1. rész

Tóték levelet kapnak, melyben a fronton harcoló fiuk, Gyula arról tájékoztatja őket, hogy felettese, az őrnagy néhány napra hozzájuk érkezik. Az őrnagy pihenni szeretne, vigyázzanak rá, járjanak a kedvében – kéri a fiú.

A család még örül is a váratlan vendégnek, mert majd megkérhetik az őrnagyot, hogy visszatérése után helyezze biztonságosabb helyre fiukat.

Az őrnagy megérkezik. A háza asszonya, Mariska és lánya, Ágika az első perctől áhítattal csüngenek az őrnagy minden szaván. Lesik gondolatait, mindent megtesznek nyugalmáért. A ház ura, a falu egyik legtekintélyesebb embere, Tót Lajos tűzoltóparancsnok azonban nem nagyon szíveli a vendéget.

Ám mindent úgy tesz, ahogy azt kell, hiszen fia biztonságáról van szó. Ők még nem tudják, amit a néző, olvasó már igen: Gyula meghalt. A postás a rossz híreket nem kézbesíti.

2. rész

A dobozolás már mániájává válik az őrnagynak. A kezdetben még valóban értelmes, hasznos tevékenység őrületté fajul. Az egész Tót család élete (és a falué is) felborul, minden szokásukról le kell mondaniuk. Tót Lajos lázadna: folyton elalszik, azaz csak aludna, de nem hagyják. Már nemcsak az őrnagy, hanem a felesége és a lánya is ellene fordulnak. Menekülne, elbújna – nem tud.

Lassan elérkezik az őrnagy szabadságának utolsó napja, készülődnek. Megkönnyebbül a család. Ám váratlan fordulat áll be: az őrnagy visszatér. Ez már Mariskának is sok. Nem lepődik meg, mikor férje a margóvágóval négy egyenlő darabra vágja az őrnagyot.

Szereplők:

  • A mű középpontjában Varró őrnagy áll. Körülötte „forog” a Tót család: Tót Lajos, Marika, Ágika.
  • A mellékszereplők közül kulcsszereplő a portás.
  • A Tót fiú nincs a színen, de meghatározó szerepe van.

Deformálódás, lázadás – szereplők jellemzése

Groteszk és abszurd elemek

Örkény a műben a deformálódást, a háború okozta felborult világot mutatja be a szereplők és  a cselekmény által.

Varró őrnagy:

  • A deformálódás lényegi mozgatója az őrnagy.

Áldozat: a háború áldozata: idegrendszere gyenge, már nem tud alkalmazkodni a normális élethez. (Félelmetes, hogy fegyver van nála!)

Zsarnok: rátelepszik a családra megváltoztatja őket.

Már érkezése előtti előkészületek megváltoztatják a falut:

  • budi takarítása, illatosítása
  • a kutyák ne ugassanak, a busz ne dudáljon
  • látszólag demokratikus viselkedés jellemzi (Szóljanak, ha …, Menjenek nyugodtan aludni …, Ha nem akarnak, akkor …)

Állandó munkakényszere van, akkor is, ha a cselekvés értelmetlen, abszurd:

  • katonák gombját levágja békeidőben, hogy legyen mit csinálniuk.
  • felesleges dobozhegyek gyártása

Akaratát rákényszeríti Tótra és a családra továbbá agyszerűen manipulálja Tótot: szokásai feladására kényszeríti őt és a családot is: éjjel dolgoznak (pihenés semmi)

Tót Lajos tűzoltóparancsnok

  • abszolút tekintély a faluban és a családjában (az őrnagy megérkezéséig bizonyos hatalmat képvisel)
  • nehezen adja fel egyéniségét, lázad az őrnagy akarata ellen, de a két nő miatt (és a fia miatt) idomul, alkalmazkodik

Lázadása és idomulása sokszor groteszk módon mutatkozik meg:

  • tűzoltósisak szembe húzva, ne nézzen az őrnagy mögé
  • térdrogyasztás, hogy alacsonyabb legyen
  • dobozolásba való bekapcsolódása (lemondva az esti pipázgatásról, és „Jaj, jaj édesanyám…” nyögésekről)
  • átugorja az árnyékot – árkot
  • a dobozolás közben nem gondolkodhat, nem gondolhat másra (új nagy margóvágó, hogy ne legyen idő a gondolkodásra…)
  • a dobozolás közben nem ásíthat, nem alhat el (zseblámpa a szájba)
  • színesre kell festeni a lakást, mert így bágyasztó
  • alváshiány miatt „megbolondul”: kényszere van, el/be kell bújnia valahová- elszökik, elbújik.
  • pap ágya alatt alszik
  • szószék alatt a templomban
  • budin  /központi hely! Ez is abszurd!
  • szagtalanítás (még érkezése előtt)
  • ide bújás
  • lázadás színhelye („nem jövök ki!”)
  • itteni közös sörözgetés/
  • Ahogy közeledik az elutazás napja, Tót annál többre hajlandó, hiszen már csak egy kicsit  kell kibírnia.

Mariska:

  • az anyai szeretet miatt ösztönösen engedelmeskedik az őrnagynak, és férjét is erre biztatja, csitítja (fiára hivatkozik)

Ágika:

  • szolgalelkűségében vakbuzgó
  • beleszerelmesedik a zsarnokságba, buzgó kiszolgálójává válik: a nehéz pillanatokban mindig ő találja meg a megoldást (dobozolás, nagyobb margóvágó)

Félrehallások:
(ez is abszurd! – az értelmes emberi kommunikáció lehetetlenségét mutatják)

Őrnagy: „Nem is hittem volna, hogy már ekkora a kedves lánya.”

Tóték mindhárman: „csak azt szeretném tudni, kinek ilyen büdös a szája.”

Tót: „A mélyen tisztelt őrnagy úr nagyon is jól csinálja.”

Őrnagy: „Milyen jogon mer engem „szőrnagynak” szólítani?”

Ágika: „tepsifejűt” hallott.

Tót mondata: „Mélyen tisztelt őrnagy úr, háromnegyed egy.”

Őrnagy így érti: „sózza be a nagymamája dupla cimpás fülét”

Később Ágika és Marika is úgy emlékezett, mintha hallotta volna a „fül” szót.

Tóték megalkuvása, szolgalelkűsége értelmetlen, abszurd, hiszen a fiuk meghalt, csak ők még nem tudják, hiszen Gyuri atyus (ez is abszurd, hogy a bolond postás a sorsok irányítója) nem adja át a fiú halálhírét közlő sürgönyt.

Az olvasó tudja, hogy amíg Tóték hősi áldozatvállalásnak tartják cselekedeteiket, addig az nem más, mint abszurd helyzetbe került gyámoltalan emberek groteszk vergődése.

Megoldás :

Az őrnagy elutazása után minden visszatér a régi kerékvágásba. De! Fordulat: a partizánok felrobbantanak egy hidat, 3 napig nem közlekednek a vonatok: az őrnagy visszatért. Ez már Mariskának is sok! Tót négy darabba vágja az őrnagyot. Mariska sem lepődik meg rajta. (Ez is abszurd)

Értelmezési lehetőségek:

Mottó:    „Ha egy kígyó felfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr. És olyan emberhatalom van-e, mely emberrel embervoltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés.”

  • Meddig lehet feladni emberi mivoltunkat, kiszolgálni a zsarnokságot? Lehet-e, szabad-e lázadni?
  • A zsarnokság, a diktatúra világát mutatja be, azt a világot, ahol az megszülethet: mert zsarnok csak akkor van, ha van, aki gyengén behódol és idomul.
  • Történetfilozófiai jelentése: a magyar a végsőkig alkalmazkodik, majd gyakran értelmetlenül fellázad és felborít mindent. „Lelkesen kezdünk, csöndben tűrünk, keservesen és telve nyomorral végigcsináljuk, aztán mindent felnégyelünk.”
 Facebook Megosztás |  Nyomtatás Nyomtatás

Nem találtam hasznosnak!Hasznosnak találtam! (+6 pont, 8 értékelésből)

Hasonló Érettségi Tételek: Címkék: