Földünk energiagazdaságának problémái

Földünk energiagazdaságának problémái

Energiaigény: 1785-1860: Ipari forradalom alatt megduplázódott, utána a 40-szeresére nőtt. Jelenleg évente 2%-kal nő.
Állandó erőforrások: Föld-Nap helyzet, Napsugárzás
Megújuló erőforrások: Napenergia, szél-és vízi energia, geotermikus energia.
Nem megújuló erőforrások: szénféleségek, kőolaj, földgáz
Visszanyerhető erőforrások: Papír, üveg, műanyag, stb.
Új energiaforrások: Víz, szél, biomassza

1966-ig kétharmadát a szén adta, egyharmadát pedig szénhidrogének. A 60-as években óriási szénhidrogénkészletet találtak Afrikában Európa vezető államai gyorsan lecsaptak rá, de a fejletlen országokat nem fejlesztették!
OPEC: 1970-ben tízszeresére emelték a kőolaj árát (árrobbanás).
A kőzetek nem csak építőanyagként fontosak az emberiség számára, másfajta hasznosítható nyersanyagokat is tartalmazhatnak. A kőzetképző folyamatok melléktermékeként energiahordozó anyagok is keletkeznek és fölhalmozódnak a kőzetburokban.

Energiahordozók keletkezése

Kőszén

  • keletkezése: növényi eredetű szerves és szervetlen vegyületekből álló nagy tömegben előforduló üledékes kőzet.
  • minősége függ: az elszenesedés mértékétől, mikor került a levegőtől elzárt helyére, mekkora nyomás alatt volt.
  • fűtőértéke függ: kalóriatartalma, kokszolhatósága, víz és salakanyag tartalma.
  • A világ készletének keletkezése az óidő vége felé, a karbonkorban keletkezett, a többi a Jurában és a harmadidőszakban. A szénvagyon óriási, de a bolygón egyenlőtlen eloszlású (északi féltekén 90%, ennek 2/3-a Eurázsiában).

Minőségi besorolása:

  • antracit
  • feketekőszén
  • barnakőszén
  • lignit
  • tőzeg

A kőszén kitermelése két dologtól függ:

  • gazdaság: milyen mélyen található, karsztvíz van-e, drága-e a kitermelése.
  • társadalmi: mennyire fejlett a társadalom technikai szintje, van-e pénze a kitermelésre, nagy iparterületek melyeket a bányák látnak el (Amerika – Appalache, Németország – Ruhr-vidék).

A kitermelés miatt ma már csökken a minőség, így a lignit szénfelhasználásból az összérték 1/3-ra növekedett. Dánia, Dél-Afrikai Köztársaság energiájának 95%-a feketekőszénből, Kína, Németország energiájának 75%-a feketekőszénből és barnakőszénből áll. A világ legnagyobb kitermelője az USA, a legnagyobb készlettel a Oroszország illetve a FÁK rendelkezik. Az I. világháborúig Anglia volt az élen a bányászat terén, utána Amerika és Kína következett. Ma már Európában Németország (Ruhr-vidék, Saar-vidék), Franciaország (Lotaringia) a legnagyobb kitermelő. Lengyelország, alsó-felső Szilézia, Csehország, Ausztráliában Új dél Wales, Sydney és Bristol.

Kőolaj és földgáz

  • keletkezése: a tengervíz iszapjába süllyedt plankton (egysejtű élőlények) oxigéntől elzártan, nagy nyomáson kőolajjá és földgázzá alakul, mely addig vándorol, amíg egy tömör záróréteg csapdába nem ejti, itt azután fölhalmozódik.
  • kitermelése: mélyfúrásokkal, legjelentősebb kőolajkészlet feltöltődött sekély tengeröblökben és a kontinenseket szegélyező talapzatokon található.

A kőolaj a világkereskedelem legnagyobb mennyiségben szállított áruja. Leggazdagabb lelőhely a Közel-Kelet (Perzsa öböl) a világ készletének 50%-a innen származik.

A kőolajnak két típusa van:

  • könnyű olaj (benzin, fűtőolaj)
  • nehéz kőolaj (kenőolaj, bitumen). A kőolaj kísérője a földgáz, legnagyobb kitermelője a FÁK.

Az iparosodás, népességnövekedés, urbanizáció megsokszorozza az energiaigényt, melyet ki kell elégíteni. 2020-re az alternatív energiaforrások kerülnek maximálisan előtérbe, mert addigra a szénhidrogének is megcsappannak. Szükség lesz a szénhidrogének elégetése általi környezetszennyezés miatt a tiszta energiaforrások felé fordulni (nap, szélenergia, vízenergia, atomenergia).

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: