A földtörténet fő eseményei

A földtörténet fő eseményei

Az ősmaradványok (fosszíliák) a hajdani élet változatosságáról adnak képet. A kőzetek elhelyezkedéséből és a bennük megmaradt élőlények maradványából következtetni lehet, a régi idők éghajlatára, domborzatára. Egy adott korra jellemző ősmaradványokat vezérkövületeknek nevezzük. Ha bizonyos élőlénynek csak a formája marad meg egy kőzetben, akkor abból lenyomat készül. A földtörténeti kormeghatározás lehet relatív és abszolút.
A relatív, vagy viszonylagos kormeghatározás az jelenti, hogy a kőzetrétegekből a mélyebben fekvő rétegek bizonyára öregebbek, hiszen előbb keletkeztek, és rakódott le, és más az ősmaradvány-tartalmuk is.
Az abszolút kormeghatározás során a kőzetek tényleges korát radiometriai módszerekkel pontosan határozzák meg. Ennek a lényege, hogy radioaktív izotópok a környezeti tényezőktől függetlenül állandó ütemben bomlanak, és alakulnak át nem radioaktív elemekké. A radioaktív és nem radioaktív kőzetekben mért arányból kiszámolható a bomlási folyamat kezdete, és így hogy mennyi idős a kőzet.

Ősidő: (előidő)

  • 4,6 milliárd évtől 590 millió évig tartott. Kb. 4 milliárd év hosszú időszak volt. Ez a kor teszi ki a földtörténet 87%-át. Ebben az időszakban sok folyamat zajlódott le.
  • Kialakult a Földünk, az ősrobbanás következtében.
  • A Föld felszínét sűrű meteor-becsapódások érték.
  • A meteor-becsapódások következtében aktív vulkanikus tevékenység jelentkezett.
  • Megolvadt a földkéreg.
  • A vulkanikus tevékenységek hatására sok CO2 és H2O gőz került a levegőbe.
  • Ennek következtében létrejött Földünk őslégköre, mely ekkor még oxigénmentes.
  • A légkör megjelenésével csökken a Földet érő meteor-becsapódások száma.
  • A hőmérséklet csökken.
  • A felszín megszilárdult.
  • Lehűlő levegőből vízgőz csapódott ki, így jött létre az ősóceán.

Az ősi kéregdarabok széttöredeztek, és eltávolodtak egymástól, és hegységek kezdtek el felgyűrődni. Ebben az időben sok hegység gyűrődött fel, és ekkor keletkeztek az ősföldek is, melyek vasércben és nikkelércben gazdagak. Az ősföldek lepusztult röghegységekből alakultak ki. Van fedett és fedetlen ősföld. A fedetlen ősföld alacsonyan fekvő helyeken alakult ki, míg a fedett magasan fekvő területeken jellemző. 10 nagy ősföldünk van.

  1. Kanadai ősföld
  2. Guyanai ősföld
  3. Brazil ősföld
  4. Balti ősföld
  5. Angarai ősföld
  6. Kínai ősföld
  7. Dekkán ősföld
  8. Arab ősföld
  9. Afrikai ősföld
  10. Nyugat Ausztrál ősföld

Ezek az események mind a prekambrium időszakban zajlottak le.

Óidő

590 millió évtől 235 millió évig tart. Az ősóceánban (Panthalassza) továbbfejlődnek az élőlények, moszatok jelennek meg, melyek fotoszintetizálnak, és oxigént termelnek. Mivel az oxigén nem oldódik vízben, ezért kipezseg belőle és bekerül a levegőbe. Ebben az időben alakul tehát ki a maihoz hasonló légkörünk, és az ózon pajzs, mely védi a Földet a káros sugaraktól. Ez a pajzs a sztratoszférában van a földtől 30 km-es magasságban. Két röghegységnek a képződése kezdődött el ebben az időben. A Kaledóniai, és a Variszkuszi hegységrendszerek.

A Kaledóniai hegységrendszer tagjai: Appalache Északi része, Skandináv hg., Pennine.
Variszkuszi hegység rendszer tagjai: Francia-, Lengyel-, Német-, Cseh –középhegység, Ural, Tien-Shan, Nagy vízválasztó hg.

Őskontinens a Pangea. Az óidőn belül sok külön kis időszakot különböztetünk meg.

Ezek a:

  • Kambrium,
  • Ordovicium,
  • Szilur,
  • Devon,
  • Karbon és
  • Perm.

Ezekből a Karbon korban keletkezett a feketekőszén nagy része a Földön.

Középidő

235 millió évtől 65 millió évig tart. 3 időszakra osztható. Triász Jura, Kréta. A kréta időszak a mészkő képződés idejéről kapta a nevét. Ekkor általános tenger elöntés, és vastag üledék felhalmozódás történt, így képződött a mészkő. Felbomlik a Pangea Laurázsiára és Gondvánára. Kettő közé a Thetys ősóceán került be. Megjelennek az őshüllők, és a dinoszauruszok. Ezek az élőlények a Jura és Kréta korszakban éltek. 2 lánchegységnek a keletkezésének kezdete is erre a korra tehető. Nyitvatermők és a zárvatermők alakulnak ki ebben a korban.

Újidő

Harmadidőszak 65 millió évtől 2 millió évig tart. 2 hegységrendszer kialakulása folytatódott ebben az időszakban. Eurázsiai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Apenninek, Dinári-hg., Kaukázus, Himalája, Pamír. Pacifikus hegységrendszer: Kordillerák, Andok, Japán szg. Hegységei, Fülöp szg. Hegységei. Ebben az időszakban alakult ki a barnakőszén és a kőolaj, földgáz, ill. az Atlanti óceán medencéje is.
Negyedidőszak 2 millió évtől mostanáig tart. Két fő korszakra osztható, Jégkor (pleisztocén), és jelenkor (holocén). A jégkorban általános hőmérséklet csökkenés, és a belföldi jégtakaró előrenyomul. London–Berlin–Varsó–Kijev vonalig. Tóhátságok alakultak ebben az időben. A jelenkorban a végleges felszínformák kialakultak, és megjelent az ember.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: