Kémiai elemek és szervetlen vegyületeik

Kémiai elemek: azonos rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük. Jelenleg 104 elemet ismerünk, ebből 90 természetes 14 mesterséges. Az elemeket a periódusos rendszer tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget. Leggyakrabban legnagyobb mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő.

Az elemek előfordulhatnak

a) szabadon (nemesgázok);
b) kötött állapotban:

  • fémes elemek (ezek fémes kötésűek),
  • vegyérték elektronjuk száma kevés,
  • elektronaktivitásuk kicsi (0,9 – 1,5),
  • elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak.

Tulajdonságuk szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a hidrogén), az áramot vezetik.

  • nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Tulajdonságuk: gázok (H2, O2, N2, F2, Cl2, Br2 (folyadék), I2, nincs több 2 atomos elem), molekularácsosak (a szilárd halmazállapotban).
  • átmeneti elemek, elektronegativitásuk 1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4, S8), a B P vonal két oldalán található elemek, pl. a C gyémánt változata, Si, Te, Po

Vegyületek

Különböző rendszámú atomokból épülnek fel.

Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek

a) ionkötésű vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés), szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az áramot.

b) kovalens kötésű vegyületek, rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:

  • molekularácsosak; gázok (CO2, NH3), folyadék (H2O), szilárd (cukrok). Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi az áramot nem vezetik.
  • atomrácsosak; Tulajdonságuk: szilárdak, nagy keménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.

Atomok mérete az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:

  1. szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
  2. kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele.

Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m), értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az elektron héjak száma.

Ionsugár

  • pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
  • negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.
 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: