Izoméria

Foglaljuk össze a szénvegyületek körében lehetséges izomériafajtákat! Írjunk fel egy-egy példát a különböző izomerek bemutatására!

  • Azt a jelenséget, hogy egy adott összetételnek többféle szerkezet is megfelel, izomériának nevezzük. Az azonos molekulaképletű, de eltérő molekulaszerkezetű vegyületek egymás izomerjei, egymással izomerek.
  • Konstitúciós izoméria: atomok kapcsolódási sorrendjén alapuló izoméria. Például: a 2-metilpentán a 3-metilpentán konstitúciós izomere.
  • Konformációs izoméria: a különböző atomokhoz kapcsolódó ligandumok térbeli elhelyezkedésén alapuló izoméria. Példa: a ciklohexán kétféle állása: szék konformáció kád konformáció
  • Cisz-transz izoméria: akkor alakul ki, ha a kettős kötésű szénatompárhoz kapcsolódó ligandumok viszonylagos térszerkezete eltérő. Egyik feltétele, hogy a szénatomok mindegyikéhez két különböző ligandum kapcsolódjon és a szénatomok közötti gátolt rotáció (kettős kötés).
  • Konfiguráció izoméria : konfigurációs izoméria azoknál a vegyületeknél alakul ki , amelyek nem hozhatóak fedésbe tükörképükkel , azaz királisak. A királis molekulát és a tükörképi párját (amelyek nem azonosak) enantiomereknek nevezzük.

Írjuk fel a pentán izomerjeit! Nevezzük meg a vegyületeket! Jelöljük a különböző rendű szénatomokat!

Az alábbi forráspontértékek mely pentán izomerekhez tartoznak?

  • 36°C: pentán
  • 28°C: 2-metilbután
  • 10°C: 2, 2-dimetilpropán

A butánból hányféle alkán izomert lehet levezetni?

Kétféle alkán izomer vezethető le.

Az olefinek sósavaddiciója esetén hányféle izomer termék képződhet? Jelöljük a reakciót a propén példáján! Fogalmazzuk meg az addícióra vonatkozó szabályt!

Addíció: olyan reakció, amelyben két vagy több molekula társképződés nélkül egyesül egymással.

Markovnyikov szabály: addíciónál a H ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik már eleve több hidrogén volt.
CH2 = CH – CH3 + HCl = CH3 – CH – CH3
|
Cl

Milyen jelentősége van az izomériának?

Az izomerek fizikai tulajdonságai eltérhetnek. Például az izoprén polimerizációjakor keletkező transz helyzetű poliizoprén kemény és rugalmatlan, míg a természetben előforduló cisz izomer (a kaucsuk) rugalmas és nyújtható. A természetben csak a D-monoszacharidok és az L-aminosavak fordulnak elő.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: