Vallás és kultúra az ókori Keleten

Kultúra Vallás Megjegyzés
1. Sumerok 

(i.e. 4. évezred-i.e. 2300)

Öntözéses földművelés. Csatornák. Réz- és bronzeszközök. Eke, sarló. Templomgazdaságok (Jó föld, államé vagy templomé.) és kisparaszti birtokok. Szabadok termeltek kis terményért cserébe. Kézművesek is így dolgoznak. Új igazgatási forma az állam. Ez a szerezés igénylés despotizmushoz vezetett (vezetők korlátlan uralma). Az akkád király Sarukkín elfoglalja sumert.(i.e.2300). Ékírás. Ez az irányításhoz kellett. Szótagírás. Iskolákat építenek. A mezopotámiai istenvilág megalapítói. Az istenek kegyetlenek és kiszámíthatatla-nok. Istenhármasságok Anu (ég), Enlil (föld), Éa (óceán). Jóslás csillagokból. Hatos számrendszer.(Kör, és órabeosztások). Naptár. Tigris és Eufrátesz között fekszik (Mezopotámia). A templomgazdaság önellátó rendszer. Cserekereskedelem is volt. Központok (Ur, Uruk, Lagas, Surripak) Később városállamok lesznek. A szervezés a királyé vagy a papi elöljáróké (enszi). Sivatagodás lépett fel a területen és a földek kimerültek. Északra települnek. Agade központ. (Lugal= hadvezér). Az akkádok átveszik az ékírást és már csak jeleket írnak nem rajzolnak. (Toronytemplom = zikkurat). Matematika
2. Akkádok 

(i.e. 2300- i.e.2000)

Sarrukín egyesíti Mezopotámia nagy részét. Központi hadsereget szervez. A nomád gutik szétverik. Romló életkörülmény. Sumerok másodvirágzása. Őket az amarru törzsek teszik tönkre. Azonosulnak a sumer kultúrával. Sémi nyelvcsalád tagjai.(guti, amoriták, asszír, kassuk) Központ Agade.
3. Óbabiloni Birodalom Közel-Kelet legerősebb állama. A hettiták lerombolják (i.e.XVI. sz.) A kassuk megszerzik Babilont. I.e. XII. századik az övék a terület. 

Asszíria. Öntözés nélküli f.művelés, és legeltető állattartás. A dombok miatt. Fa és fém (ólom).és gyapjú kivitel. Mezopotámia, Fönícia(II.Sarukín)és Egyiptom elfoglalása. A médek Keletről leverik. Ninivét lerombolják.(i.e.612).

Központ Babilon. Kiemelkedő uralkodó Hammurapi. Törvénygyűjteményt ír. Tulajdon is megjelenik benne. 

 

Jelentő városok (Assur, Ninive). Miután az ólom kivitele megszűnik hódításba kezd. Katonai jellegű társadalom. Paraszt harcos lesz ezért az elfogott népektől embereket hoznak el. Assurbanapli ideje alatt a legnagyobb terület.

 

4. Egyiptom (i.e. 3000-i.e.1000)

 

Nílus alsó folyása. Öntözéses földművelés. Két állam Alsó- és Felső Egyiptom. Ménész egyesíti. Művészet, gazdaság és vallás ekkor fejlődik. Az uralkodó a fáraó hatalma korlátlan. A papságra és az írnokokra támaszkodik. Majd nő a szerepük a tartományok (nomosz) kormányzóinak. Palesztina felől hükszoszok támadják meg. Ezután már nem olyan elzárt terület. Ekés földművelés. Saduf  = vízemelő szerkezet. Halál utáni élet. A test is fontos benne ezért alakult ki a mumifikálás. XV.sz. thébai Amon-papság előretörése. Fáraót veszélyezteti ezért Aton napisten kultuszát vezeti be. IV. Amenhotep fáraó. Nevet váltotat => Ehnaton. Útodja már Tutanhamon Herihor theokratikus ( főpap kezében ) államot hoz létre. Köveket használnak mindenhol. Fa kevés van. Három féle írás. (Hieroglif, hieratikus, demotikus). A termelést a közrendű szabadok végzik. A piramisok a fáraók síremlékei és a hatalmukat jelképezték. 3 ismert (Kheopsz, Khefrén, Mükerinosz) fáraóké. Központ Théba és Memphisz). Új állatok teve, ló, juh. Vas megjelenése. Hódításokba kezd, rabszolgatartás. II. Ramszesz uralma alatt a legnagyobb kiterjedés. Ny-ról támadás Filiszteusok. Ezután nem nagyhatalom Egyiptom.
5. Kis országok Hatti. Hettiták. Cseréptáblakönyvtár. Ékírás és hieroglif. Nem despota a király. Katonáknak jelentős befolyása volt. 

Palesztina. (i.e.XII.sz) Zsidók (héberek)betelepülése. A tengernél filiszteusok. Háborúskodásból összefogás lesz => héber állam létrejötte. Dávid idején egyesítés. Központ Jeruzsálem. Írásbeliség, főpapi hatalom, király alatt. Salamonra erős államot hagy. Despota lesz. II. Sarrukín elfoglalja Izraelt. (i.e 722.)

 

 

 

 

 

Fönícia. Hajógyártás. Kereskedelmi központ a tenger felől. Városokat alapítanak Pl: Karhagó. Királyok hatalmát a gazdag kalmárok korlátozták.

 

 

 

12 héber törzs történetének leírása az Ótestamentum. Ábrahám (K), Mózes (Egyiptom). Ábrahám => Jákob =>12 fiú = törzsek. Később Mózest megkímélik (vesszőkosár), és segít a zsidóknak. Kánaánba mennek. Jahvét ismerik el a zsidók istenének. Az asszír fennhatóság a Babiloni fogság ideje. Végleges Ótestamentum és monoteista vallás.

Indoeurópai nyelv. Központ Hattusas. Kis-Ázsiában. Fémekben gazdag (vas).1200 körül belső ellentét és tengeri népek verik le. 

Más néven Kánaán. Öntözés nélkül, és legelő álattartás. Salamon után 2 részre szakad az ország Észak = Izrael, Dél = Júdea. Próféták = jósok jelennek meg. Az újbabiloni Nabú-kudurri-uszur júdeát is elfoglalja. (i.e. 587)

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok csapadék. Öntözés nélküli művelés. Sok fa és gyümölcs. A tenger fuvarosai. Városok (Ugarit, Büblosz, Szidon, Türosz). Hangjelölő írás. 22 vonalas jelből álló írás nincs magánhangzó. Arab és héber írás alapja.

6. Perzsa Birodalom (i.e. 559-331) Újbabilon. 626-539. méd-babiloni haderő beveszi Ninivét. (i.e. 612). Tudomány, művészet fejlődése. A perzsák elfoglalják a Birodalmat de nem pusztítják el. 

Perzsák. 559-331. Indoeurópai, mint a hettita, méd és a filiszteusok. Kürosz vezetésével elfoglalja Babilont (538). Kambüszész Egyiptomot is elfoglalja. I. Dareiosz Európa és India felé terjeszkedik. Fő erősségük a lovasság. Utak és postai szolgálat. Aranypénz bevezetése.

Puszták lakói. Nagyállattenyésztés, nomadizálás = nem letelepült életmód.

Bábeli torony = Marduk istenség dicsősége. 

 

 

A világban a jó és a rossz = világosság(Ahuramazda) és sötétség (Ahriman) küzd. Az elvei az Avesztában (Tudás könyve) vannak összefoglalva. Vallási dualizmus.

Méd = É-Mezopotámia, Babilón = Közép és D-Mezopotámia). Majd Palesztina és Fönícia. Babiloni fogság a Palesztinoknak. 

 

Iráni-medence Ny-i része. Állattenyésztő lovas nép.  I. e. 559-ben a médeket segédcsapatként vonják be. A meghódított népek szabadok maradtak (a vallás területén is). Tartományok (szatrapiák) voltak. Sok a jövedelem jó

hadsereget tudott fenntartani. Központok (Szúsza, Perszepolisz, Ekbatana).

Hunok. Kínától északra. Nincs írásbeliség.

Szkíták. Ny-i részén a sztyeppéknek. Harcban felégetett föld taktikája.

7. India Ny-tal tartja a kapcsolatot. Első civilizáció az Indus völgyében a dravidák. Városuk Mohendzsodáro és Harappá. Árják törnek rájuk. És keveredtek az őslakossággal. Birodalmak jöttek létre. Pl.Maurja Birodalom (Asóka király). Központ Pátaliputra. Vagy a Gupta Birodalom (II. Csandragupta). Hunok leverik. Két vallás. Brahmanizmus ( a világ változatlan). Kasztrendszer elismerése. Változás csak a halál után adott. Újjászületés. Reinkarnáció. Brahma (teremtő), Visnu (megtartó), Siva (pusztító) Ez ellen lépett fel Buddha. Buddhizmus. Vágyakról lemondás. Szenvedés sincs. Majd a megsemmisülés (nirvana) Öntözéses f. művelés. Indus és Gangesz folyóból. 4 csoport a társadalomban (varnák): brahmák (papok), ksatriják (katonai előkjelők és uralkodók), vaisják (tulajdonnal közrendűek), és a szolgáló súdrák. Az ötödik különálló a páriák. Az életükben beleszülettek a varnákba az emberek és nem emelkedhettek fel. Kaszt = tiszta (rendszer).
8. Kína Porcelán és selyemkészítés. Képírás. Csin-si Huang-ti => Kínai nagyfal, hatalom erősítése. Felkelések a szigor ellen. Han kor kezdete. Fejlődik a mezőgazdaság (eke) Az égi és földi világ megfelel egymásnak. Sarkcsillag= császár az isten. Majd 2 vallás. Konfuciusz= állam szolgálata, hagyomány tisztelet. Laoce= ősi múlt a jó.(Az út az erény könyve) = taoizmus lesz. Zártabb Indiánál is. Kivéve Selyemút. Rizstermesztés öntözéssel. Jangce és Huang-Ho. Királyi hatalmú államok jöttek létre. Városok Csangan. Hódítások, de a parasztokat terheli felkelés és szétesés.
 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: