Az agrárolló értelmezése Magyarországon

Az agrárolló értelmezése Magyarországon 1918-1933 között

Magyarországon a gazdasági válság leginkább a mezőgazdaságot sújtotta, ahol a túltermelés jelei már 1928-tól megnyilvánultak. A nemzetközi gabonapiac túlkínálata árcsökkenéshez vezetett. Az agrárolló szétnyílt, (a mezőgazdasági cikkek árai csökkentek, az iparcikkeké nőttek).

A búza nagykereskedelmi ára az 1920-as évek második feléhez viszonyítva közel 70%-kal csökkent. A gabonatermelés válságát enyhítendő 1933. nyarán a kormány bevezette az ún. boletta-rendszert. Ennek lényege az volt, hogy a termelők a vevőktől minden eladott mázsa gabona után a vételáron felül gabonajegyet, bolettát kaptak. Ezekkel adót lehetett fizetni, és készpénzre is átválthatók voltak. A boletta-rendszer a gabonatermelő birtokosokon segített, a városi lakosság kenyérellátását viszont drágította.

1930-tól a válság az ipart is elérte, elsősorban a termelő eszközöket gyártó iparágakat. Az újabb iparágakat a válság – az állami beavatkozás miatt – alig érintette (textil-, bőr-, vegyipar).

A nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer összeomlása 1931-ben elérte Magyarországot is. Az emelkedő adók miatt a mezőgazdaság eladósodott. Az adósságteher nyomasztotta a nagybirtokosokat is, de katasztrofális hatását elsősorban a birtokos parasztság érezte meg. Mindez visszahatotta az agrárproletariátus helyzetére is. A birtokon kevesebb bérmunkást alkalmaztak, inkább a felverteket dolgoztatták többet. A mezőgazdasági cselédek készpénzt szinte nem is láttak, bérüket terményben kapták meg.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: