A folyóvíz hordalékszállítása, felszínformálása

Egy folyó esése a domborzattól, illetve a lejtéstől függ. A nagy esésű folyó vize sebesebben mozog. A sebesség (m/s) áradáskor is nőhet, mivel ilyenkor a folyó esése megnövekszik. Ha a folyómederben levő megtört tereplépcsőn, kemény kőzeten a víz alázúdul, vízesés keletkezik.

folyó legnagyobb sebességű helye a sodorvonal. A sodorvonal a kanyargó folyón jobban kanyarog, mint maga a folyó. A folyó munkavégző képessége a víz tömegétől és sebességétől függ. A felsőszakasz jellegű folyó több hordalékot tud szállítani, mint amennyi a felső szakaszáról (hegyvidéki terület) érkezik. Jellegzetes V alakú völgyet mélyít. A folyó esésének csökkenése a munkavégző képesség csökkenésével jár együtt. Ilyenkor a bevágódás megszűnik, törmelékét, hordalékát lerakja. A hordalékot meanderezéssel (kanyargással) kerülgeti. A folyó középszakasz jellegű lesz, a kanyarok homorú oldalain pusztítja a medrét, a domború oldalakon parti zátonyokat épít.

Ha a kanyarulat leválik az élő folyóról, holt meder (morotva) alakul ki. A folyó alsó szakaszán a hordalékot továbbszállítani nem tudja, emiatt a mederben, illetve az ártéren zátonyokat, szigeteket, hordalékkúpot épít. Hordalékkúp ott is kialakul, ahol a folyó hegyek közül a síkságra ér és emiatt szállítóképessége rohamosan csökken, (Csallóköz, Szigetköz, stb.). Az alsószakasz jelleg igazán a folyó tengeri torkolati szakaszán alakulhat ki, ahol deltát épít (Duna, Mississippi, Nílus stb.).

A hordalék nagy részét a folyó állítja elő mechanikus erejével, más része az alámosott leszakadt folyópartról, a lejtőn húzódó törmelékből, gleccserekből származik (görgeteg, kavics, homok, iszap).

A lebegő iszap gyakran megfesti a vizet. Az agyag, a lösz sárgára, a laterit vörösre, a humusz feketére, a kék agyag kékre színezi a folyó vizét. A szennyeződés milyenségét mutatja több folyó neve is: Sárga-folyó, Kék-folyó, Rio Negro (fekete folyó), szőke Tisza, Vörös-folyó stb. A folyó felszínalakító munkájának egyik legszembetűnőbb formája a terasz, amely munkavégző képességének (szakaszjellegének) változásait mutatja ugyanazon a helyen is. A folyó munkavégző képességét megváltoztathatja a vízgyűjtő terület süllyedése vagy emelkedése, az éghajlat módosulása is. A változásokat jól mutatják (a pleisztocén időszak kezdete óta) a Kárpát-medence folyói, különösen a Duna és a Vág. Völgyeikben a bevágódás és a völgyszélesítés megismétlődésével több terasz alakult ki. A folyóteraszok gazdaságilag is értékesek, mivel utak, vasutak vezetnek rajtuk. Fontos telepítő tényezők (Bécs, Pozsony, Budapest stb.), ivóvíznyerő helyek (csápos kutak). Mezőgazdaságilag is hasznosíthatók.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: