Antik eposzok (Iliász, Odüsszeia)

Antik eposzok
Eposzi kellékek, Iliász, Odüsszeia

A görög kultúra az európai kultúra bölcsője. A görög művészet az eposzokkal kezdődik az i.e. 9-8. században. Az első műfaj tehát az eposz volt. Ebben a korban keletkezett az Iliász és az Odüsszeia. A két mű kapcsán felmerül a Homérosz-i kérdés: Vajon mindkét művet ő írta? Egyesek szerint mindkettő az ő műve, hiszen hasonló a szerkezet. Mások úgy vélekednek, hogy nem Homérosz írta mindkettőt, hiszen a két eposz felfogása merőben eltérő. Hiszen az Odüsszeiában a leleményes ember áll a középpontban, aki élni akar. Az életöröm, életszeretet jelenik meg benne. Míg az Iliászban a főhős hősi harcos és hősi halált akar halni. Ebből tehát arra következtetnek, hogy a két mű keletkezésének ideje között minimum egy emberöltőnek, 50 évnek, el kellett, hogy teljen. Mind a két eposz a trójai mondakörből származik.

Az eposz más néven hősköltemény. Mely egy nagyon kifejező megnevezés, hiszen feltárja a mű témáját és formáját: kötött formájú nagyepikai műfaj, melynek főhőse természetfeletti képességekkel bír. Az eposzokra jellemző az eposzi kellékek használata. Ezeket Homérosz találta ki:

  • In medias res kezdés = bele a közepébe («ab ovo gemino)
  • Propozíció = téma megjelölés
  • Invokáció = múzsa segítségül hívása, hogy sikerüljön jóra megírni a művet
  • Deus ex machina = isten megjelenése
  • Enumeráció = seregszemle, a szemben álló felek bemutatása
  • Anticipáció = jóslat, ami beteljesül
  • Állandó jelzők a nevek előtt
  • Nagy eposzi hasonlatok
  • Epizódok beiktatása (pl.: a pajzs leírása az Iliászban)
  • Hexameteres versforma

Az Iliász címe azt jelenti, hogy Ilionról, azaz Trójáról szóló ének. A háború 10. évének 52 napját mutatja be. A középpontban Achilleus haragja áll. Achilleus nem megy harcba, hiába ő a legvitézebb harcos, mert elvették tőle rab nőjét. A görögök így sorra vesztik el a csatákat. Achilleus barátja, Patroklosz Achilleus páncéljában harcol. Hektor azt hiszi, hogy valóban a páncéltulajdonost rejti a vért, így megöli Patrokloszt. Achilleust a személyes bosszú vezeti amikor harcba száll. Megöli Hektort, holttestét pedig meggyalázza: lova után köti és vonszolja maga után. Priamosz jelenik meg megtörten, ő Hektor öreg apja, s kéri, hogy adja ki fia holttestét. Achilleusnak saját apja jut eszébe, így megbocsát és iadja a holttestet. Sőt fegyverszünetet is rendel el, hogy nyugodtan gyászolhassanak a trójaiak. EZ azt mutatja, hogy Achilleus fejlődő jellem. Az Iliászban epizódként jelenik meg a pajzs bemutatása, melyet Héphaisztosz készített. Életképeket láthatunk rajta, melyek a békeidőben mutatják be a lakosság életét.

Az Odüsszeia címe azt jelenti, hogy Odüsszeuszról szóló hősköltemény. Megnevezi a főhőst, Odüsszeuszt, aki Itaka királya volt. Trója ellen harcol, az ő ötlete volt a faló, ezért méltán kapta meg a neve előtt szereplő állandó jelzőt, a leleményest. A csata után indulna ő is haza, azonban ezt az istenek nem engedik. 10 évig bolyong a trójai csata után, de végül hazatér. Az Odüsszeia ugyanúgy 24 énekből áll, mint az Iliász, de itt két szálon indul a cselekmény, amely később összefonódik. A negyedik énekig láthatjuk, ahogy Telemakhosz felnő (20-as évei elején jár). Penelopét kérők hada ostromolja. Telemakhosz elindul apja felkeresésére. Az 5-8. ének elénk tárja, Odüsszeusz szerelmi rabságát Kalüpszó nimfánál immáron 7. éve. Az istenek utasítására azonban elindul haza. De hajótörést szenvedett, így Nauszikához, a phaiák királynőhöz került. A 9-12. énekben Odüsszeusz a phaiák királylánynál egy lakomán elmeséli kalandjait. Például amikor a küklopszok földjén járt fogságba esett, de leleményessége és furfangossága révén kiszabadult. De ehhez meg kellett vakítania Poszeidón küklopsz fiát. Poszeidón megharagudott Odüsszeuszra, így nem engedi hazamenni. Mindig összetöri hajóját. Odüsszeusz elmeséli azt is, hogy járt az alvilágban, ahol egy király azt tanácsolja neki, hogy mikor hazatér álruhában tegye azt, nézze meg van-e még rá szükség, mert őt is így ölték meg. Odüsszeusznak a phaiákok segítenek hazajutni. A 13-24. énekben összefut a két szál. Telemakhosz és Odüsszeusz is hazatér Itakába. Telemakhosz nem járt sikerrel apja felkutatásában. Odüsszeusz pedig koldusruhában jelenik meg, s mikor látja, hogy Penelopé hűségesen várt rá, felfedi kilétét. Odüsszeusz is mindvégig hűséges volt Penelopéhoz.

ILIÁSZ ÉS ODÜSSZEIA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Iliász

Odüsszeia

52 nap a háború utolsó évéből (10. év)

IDŐTARTAM

40 nap, ezalatt visszaemlékezik a 10 év bolyongásaira a lakomán
Egyenes vonalú, egy szálon futó 24 énekből áll

SZERKEZET

Két szálon fut, majd összekapcsolódik ez a két szál
Achilleus haragja és ennek következményei

TÁRGY, TÉMA

Odüsszeusz bolyongása és hazatérése Itakába
Trója és a város melletti harctér 

Nincsenek tájleírások.

HELYSZÍNEK

Valóságos és nem valóságos (pl.: küklopszok szigete) helyszínek
Achilleus: bátor, harcos

FŐSZEREPLŐK

Odüsszeusz: még a harctéren is ő az okos, leleményes (a fa ló az ő ötlete volt) 

„Leleményes Odüsszeusz”, „Bölcs Odüsszeusz”

Hősi halállal elnyert hírnév, mely által „halhatatlanná” válik

ÉRTÉK

Földi élet, életörömök, család(!), hiszen feltétlenül hűséges feleségéhez, valamint a kétkezi munka öröme (saját maga ácsolja tutaját)
Hatalmas: miattuk robban ki a háború. Az istenek játékszerei az emberek.

ISTENEK SZEREPE

Jelen vannak, de jóval kevesebb szerepük van, tehát az ember maga alakítja a sorsát.

 

Az antik korba nem csak a görög, de a római művészet is beletartozik. Vergilius Homérosz nyomán megírta Aeneis című művét, mely a rómaiak nemzeti eposzává vált. A cím a főhőst Aeneast jelöli, aki egy Trójából menekült hős, Augustus császár mitikus őse. Vergilius követi a Homéroszi mintákat. Átveszi az eposzi kellékeket, sőt olykor egész sorokat is kiemel Homérosz műveiből. 12 énekből áll eposza. Az első 6 ének Az Odüsszeiához hasonlít. Aeneas 7 éve bolyong a tengeren. Hatalmas viharba kerül, hajótörést szenved és Karthágó szigetén köt ki. Dido királyné talál rá, aki rögtön beleszeret Aeneasba. Itt egy lakomán meséli el kalandjait Aeneas. Dido kéri, hogy maradjon, de Aeneas hajthatatlan. Elindul, hogy új hazát találjon. Fontos ellentét az Odüsszeiával, hogy itt Dido öngyilkos lesz. Az Odüsszeiában Nauszika nem. Hasonlóság, hogy Aeneas is megjárja az alvilágot. A következő 6 ének, pedig az Iliászra hasonlít. Harcokat állít középpontba, a honfoglaló harcokat. Aeneas győzedelmeskedik és várost alapít. Az Aeneisben is vannak epizódok. Hasonlóságot mutat az Iliásszal Aeneas pajzsának bemutatása, melyen Róma elkövetkezendő nagyjai láthatóak. Közöttük Augustus is természetesen.

Az antik eposzok világa megteremtette az irodalom alapjait. S a későbbi korok művészei is szívesen nyúltak vissza az antik hagyományokhoz, eszközökhöz.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek:
Fatal error: Uncaught Error: Call to undefined function similar_posts() in /var/www/html/wp-content/themes/Reveal/single.php:48 Stack trace: #0 /var/www/html/wp-includes/template-loader.php(74): include() #1 /var/www/html/wp-blog-header.php(19): require_once('/var/www/html/w...') #2 /var/www/html/index.php(17): require('/var/www/html/w...') #3 {main} thrown in /var/www/html/wp-content/themes/Reveal/single.php on line 48