Tatárjárás

Előzmények

Béla herceg, a meggyilkolt Gertrúd fia a királyi tekintet hanyatlását apja gyöngekezűségének tulajdonította. Trónra kerülve tekintélyt akart szerezni apja tanácsadói előtt. IV. Béla (1235-1270) uralkodását azzal kezdte, hogy megvakíttatta a meghalt király feltétlen tanácsadóját, Dénes nádort. Eközben királyi megbízottak járták az országot, hogy az örökadományokat visszavegyék, s azokat újra a királyi várszervezetbe tagolják.

A kunok területén alakult püspökségben folyó térítő munka sikerein fellelkesülve, még II. András uralkodása végén, Béla herceg költségén négy domonkos szerzetes indult a keleti magyarok fölkeresésére. A magyar egyház a kereszténység keleti terjesztésében sokat várt a keleten maradt magyaroktól. A négy szerzetes közül csak az egyik, Juliánus élte túl a vándorutat, s 1236 legvégén visszatért Magyarországra. A Volga középső folyása mentén megtalálta a magyarság keleten maradt csoportját. Juliánus hírt hozott a tatár veszélyről: ”…a tatár sereg…Németország ellen készül menni” – írta Juliánus elbeszélését a jegyző szerzetes.

A kunok fejedelme, Kötöny a tatár előnyomulás miatt kért bebocsátást Magyarországra IV. Bélától. Amikor a magyar király megadta az engedélyt 40 ezer kun települt be az országba.

A tatárok Kijev (1240) elfoglalása után Magyarország lerohanását is tervbe vették. Három irányból támadtak. Az egyik sereg megkerülve a kárpátokat északnyugatról tört be az országba, a másik Erdély felől közelített, a fősereg pedig a Vereckei-hágónál nyitott utat magának.

A kunok a tatárokkal való együttműködés gyanújába keveredtek. Fejedelmüket (Kötöny Kán) a Pesten gyülekező fegyveresek lemészárolták. A bosszúra éhes kunok a Duna-Tisza közén megakadályozták, hogy a király által mozgósított seregek Pestre érjenek. S fosztogatva, déli irányba kivonultak az országból.

A muhi csata

A király a vártnál jóval kevesebb, mintegy 20-25 ezer nehéz- és könnyűfegyverzetű lovast tudott összegyűjteni. A királyi sereget 1241. április 12-én hajnalban a Sajó folyónál, Muhi mellett Batu kán hadai bekerítették és szétverték. A tatárok a magyar fősereg megsemmisítése után hozzákezdtek az ország földúlásához.

Következmények

A tatár seregek valószínűleg a végleges hódítás előkészítésére érkeztek hazánkba. Egyik fő céljuk, az ország védelmi erejének teljes szétzúzása azonban nem sikerült. A kunoknak köszönhető, hogy a mozgósítás akadályoztatásával az Alföld katonanépének zöme érintetlen maradt. A tatár támadás pusztítását az is mérsékelte, hogy a hódító sereg északi szárnya nem tudott időben megérkezni. Végül a tatárok nem tudták fogságba ejteni az ország királyát, márpedig más országok meghódításánál mindig erre törekedtek.

A tatárok kivonulása:

A megmenekült király át a Felvidéken, majd délnek kanyarodva az Adriai-tenger egyik szigetén (Trau) várta ki a tatár veszedelem elmúltát. A következő év elején azonban megtorpant a tatár támadás. Egyre erősödött a lakosság ellenállása. Így amikor Batu kán hírül kapta, hogy Dzsingisz fi, Ögödej nagykán elhunyt, 1242 tavaszán a tatárok elhagyták az országot. IV. Béla visszatérhetett Magyarországra.

 Facebook Megosztás | 


Hasonló Érettségi Tételek: